Dolgozatok gyűjteménye

Emlékezet vizsgálat

 

Emlékezet – Az információk tárolásának és előhívásának képessége.

A múltbeli tapasztalatok tudatunkba visszatükröződnek, újra megjelennek a korábbi észleléseink alapján anélkül, hogy az eredeti inger jelen lenne. Kétféle működési módot tulajdonítunk emlékezetünknek :rövid távú memória, hosszú távú memória 

Az érzékszervekből az információ a rövid távú memóriába kerül, ha elegendő ideig itt tartjuk, és ismételgetjük, akkor átíródik a hosszú távú memóriába, amennyiben nem elegendő az ismétlések száma elfelejtjük.

 

A felejtés ,az emlékezetben tárolt információk előhívásának részleges vagy teljes hiánya.

Az emlékezetkutatás úttörője, Ebbinghaus írta le először a 19. században, hogy a felejtés üteme nem egyenletes, hanem kezdetben gyors, majd egyre lassuló.

Ebbinghaus élete és munkássága:

 

Hermann Ebbinghaus 1850. január 24-én született Barmenben és 1909 február 26-án halt meg Breslauban. Angliában és Franciaországban házi tanítóskodott, mígnem meghívást kapott a Berlini udvarba Waldemar herceg házitanítójának. A herceg 1895-ben bekövetkezett halála véget vetett ottani munkájának.

A laboratóriumi, emlékezetkutatás úttörője. Elsőként tárta fel szisztematikusan a későbbi felejtési görbének nevezett jelenséget. Kiderült, hogy a tanulástól eltérően, amelynél lineáris összefüggés van a tanulással eltöltött idő és az elsajátított anyag mennyisége között, a felejtés üteme nem lineáris, hanem kezdetben gyorsabb, majd lelassul, nagyjából logaritmusos összefüggésben. Habilitationschriftben ezt a kísérletsorozatot feldolgozta és saját emlékezetének működését tanulmányozta. A híres kísérlet sorozatot 1885-ben végezte el.

 

 

Művei:

Über das Gedächtniss. Untersuchungen zur experimentellen Psychologie (Leipzig 1885)

Theorie des Farbensehens (1893)

Über eine neue Methode zur Prüfung geistiger Fähigkeit und ihre Anwendung bei Schulkindern (1897)

Abriss der Psychologie (1908, 2. kiad. 1909). Kitünő munka nagy lélektana: Grundzüge der Psychologie (I. kötet 1897-901, 2. kiad. 1905), II. kötetéből csak egy füzet jelent meg halála után. Ő szerkesztette haláláig a modern német lélektan főközlönyét: Zeitschrift für Psychologie und Physiologie der Sinnesorgane.

(Forrás: www.wikipedia.hu)

A vizsgálat rövid leírása:

 

Két vizsgálati személyt kell választani. A vizsgálati alanyok kiválasztásának nincsen semmiféle különösebb megkötése, csupán, hogy tudjon olvasni, és a vizsgálat időpontjaiban rendelkezésre tudjon állni. A vizsgálat menete: A kísérletben résztvevő személyeknek meg kell tanulni 15 darab három betűből álló szót. A szavakat úgy kell képezni, hogy ne hasonlítsanak semmilyen anyanyelvi szóhoz, vagy a vizsgálati személyek által ismert nyelv bármely szavához. A szavak három karakterből álljanak úgy, hogy az első és a harmadik betű mássalhangzó, a második betű magánhangzó legyen.

A vizsgálati személyeknek elegendő időt biztosítva meg kell tanulni hibátlanul a szavakat. Ez körülbelül 20-30 percet vesz igénybe. Majd a megtanulás után fel kell mondani. Bizonyítékául annak, hogy valóban tökéletesen megtanulták. A szavak visszamondásának sorrendje tetszőleges. A szavak első visszamondását követően 30 perc múlva meg kell ismételnie a vizsgálati személyeknek a feladatot. Majd ugyanezt meg kell tenni 24 óra múlva, illetve 3 nap 7 nap és 10, 12 nappal később. A vizsgálati személyeknek nem kell tudatában lenni a kísérlet céljával, hiszen az befolyásolhatja a kísérlet végső kimenetelét. Az eredményeket fel kell jegyezni, azaz meg kell állapítani, hogy a vizsgálati személyek hány három betűs szóra emlékeznek.

 

A szavak:

1.	bam
2.	fom
3.	gam
4.	gon
5.	goz
6.	jum
7.	kam
8.	lev
9.	lin
10.	mus
11.	rik
12.	rob
13.	tek
14.	zal
15.	zob

 

Vizsgálati időpontok:

2009. október 26.	30 perc
2009. október 27.	24 óra
2009.október 30.	3 nap
2009. november 2.	7 nap
2009. november 5.	10 nap

 

A vizsgálati személyek bemutatása:

1. Vizsgálati személy Életkor: 35 év Neme : Nő Iskolai végzettsége: Gimnázium Munkaköre: Iskolatitkár

2. Vizsgálati személy Életkor: 33 év Neme : Nő Iskolai végzettsége: Főiskola Háztartásbeli

A vizsgálati eredmények:

1. Vizsgálati személy	szavak	megtanulás után	30 perc	24 óra	3 nap	7 nap	10 nap
1.	bam	ü	ü	ü	ü	ü	ü
2.	fom	ü	ü			ü	ü
3.	gam	ü	ü			ü
4.	gon	ü	ü		ü
5.	goz	ü	ü	ü	ü	ü	ü
6.	jum	ü	ü	ü	ü	ü	ü
7.	kam	ü	ü	ü	ü		ü
8.	lev	ü	ü	ü	ü	ü	ü
9.	lin	ü	ü	ü	ü		ü
10.	mus	ü	ü	ü	ü	ü	ü
11.	rik	ü	ü	ü	ü	ü	ü
12.	rob	ü	ü	ü	ü	ü	ü
13.	tek	ü	ü	ü		ü	ü
14.	zal	ü	ü	ü	ü	ü	ü
15.	zob	ü		ü	ü	ü

 

2.vizsgálati személy	szavak	megtanulás után	30 perc	24 óra	3 nap	7 nap	10 nap
1.	bam	ü		ü	ü	ü	ü
2.	fom	ü	ü	ü	ü	ü	ü
3.	gam	ü	ü
4.	gon	ü	ü	ü
5.	goz	ü	ü	ü	ü	ü	ü
6.	jum	ü	ü	ü	ü	ü	ü
7.	kam	ü	ü	ü	ü	ü	ü
8.	lev	ü	ü	ü	ü	ü	ü
9.	lin	ü	ü	ü		ü	ü
10.	mus	ü	ü	ü	ü	ü	ü
11.	rik	ü	ü	ü	ü	ü	ü
12.	rob	ü	ü	ü	ü	ü	ü
13.	tek	ü	ü		ü	ü	ü
14.	zal	ü	ü	ü	ü	ü	ü
15.	zob	ü	ü	ü	ü		ü

A vizsgálat során a következő észrevételeket tettem:

Amikor a vizsgálati személyek tanulták a szavakat, arra panaszkodtak, hogy nagyon nehéz megtanulni őket, mivel nem tudják semmihez sem kötni! Komoly erőfeszítést igényelt a szavak megtanulása a vizsgálati személyektől. A 1. számú vizsgálati személy korábban autóbalesetet szenvedett, amelyben orvosi leletek tanulsága alapján sérült a rövidtávú memóriaközpontja. A kísérlet eredményéből ez nem derül ki. Vagy pedig azt a következtetést vonhatom le, hogy az, az agyterület ahol a rövidtávú memória definiálódik regenerálódott, illetve más területek vették át a szerepét.

Az eredmények kiértékelése:

A diagram görbéjéből látszik, hogy ahogyan Ebbinghaus is megállapította, a szavak megtanulása után a vizsgálati személyek a betanulást követő első időszakban felejtik a legtöbbet. Az első 24 órában a felejtés %-os aránya 30%-lett, majd a további eltelt időszakban a vizsgálati idő végére csupán további 15%-ot esett –sőt a 2. vizsgálati személy esetén javult is ez az érték. Meg kell azonban jegyezni, hogy a vizsgálat körülményei nem voltak teljesen sterilek, illetve a mérés csupán két személyre korlátozódott.

A visszamondás szempontjából érdekes, hogy az első vizsgálati személy a visszamondásokat mindig ugyanabban a sorrendben kezdte meg. Feltételezhetően, mivel a szavak úgy voltak megválasztva, hogy minél kevesebb fogódzkodót nyújtsanak, ezért referenciapontként a sorrendet vehette alapul. A kettes számú vizsgálati személy felejtésénél az figyelhető meg, hogy a későbbi vizsgálati időpontokban ugyanazokat a szavakat nem mondja vissza, azaz elfelejtette. Nála a visszamondási sorrendben nem figyeltem meg szabályszerűséget. Ezen megállapításokból számomra az következik, hogy a két vizsgálati személy tanulási módszere eltér egymástól. Érdekes lett volna még egy 20, 22. napi kikérdezés is, illetve annak az időpontnak a megtalálása amikor már a vizsgálati személyek a számukra lényegtelen szavakat teljesen elfelejtették, vagy pedig lehetséges az, hogy még nyomokban megtalálhatók ennek a kísérletnek az eredményei.