Mind több oktatási intézmény vezetett be valamilyen minőségbiztosítási rendszert. A minőségbiztosítási rendszerek bevezetése és alkalmazása nagymértékben megkönnyíti az oktatási intézmény vezetésének döntéshozatali mechanizmusát, átláthatóvá teszi a döntéshozatali folyamatot, valamint egységes adminisztrációs struktúrát teremt. A rendszer különösen segíti az oktatási intézmény fenntartó irányában szükséges adatszolgáltatási tevékenységét, valamint az ellenőrzési folyamatokat. Mint mindennek az oktatási minőségbiztosítási rendszernek is vannak hátrányai. A szigorú formai és tartalmi keretek közé szorított adminisztrációs anyagok nagyon megnövelik a pedagógusok adminisztrálási feladatait, hiszen az eddig is nem kevés papírmunka csak tovább nőtt az új formátumú és mennyiségű dokumentumok bevezetésével. Azt kijelenthetjük, hogy az iskola a diákért van. Az oktatási intézménynek elsődleges feladata diákok szellemi és testi fejlődésének biztosítása, az életkor szerint elvárható ismertek átadása és elsajátítatása a pedagógusok oktató nevelő munkája által. Tehát minden kezdeményezés és rendszer, amely az intézményben bevezetésre kerül és működik, a fenti tevékenység elősegítésre kell, hogy irányuljon. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy ezek a célok a tanulók szellemi és testi fejlődésének fejlesztése, a tananyag átadása és a diákok általi elsajátítása, hogyan valósul meg a minőségbiztosítási rendszer működtetése által. Vajon tényleg van-e a rendszernek bármilyen hatása az oktatás színvonalának emelkedésére?

Dolgozat első része bemutatja az iskolámban működtetett konkrét minőségbiztosítási rendszert. Bemutatom az adminisztrációs folyamatot, valamint az elkészítendő dokumentumokat. A folyamatot a pedagógus szemszögéből vizsgálom.

A továbbiakban megnézem, hogy milyen hatást gyakorol és valóban növeli-e az oktatás színvonalát a működtetett rendszer.

Bemutatom a mérési és visszacsatolási folyamatot.

Összehasonlítást végzek más, minőségbiztosítási rendszert nem alkalmazó oktatási intézménnyel.

Összefoglalásként levonom a végső következtetést, megállapításokat teszek a tapasztalataim alapján.

 

Minőségbiztosítási rendszer bevezetésének szükségessége

 

Fontos meghatározni mi is a minőség az oktatásban:” Az, hogy mit nevezünk minőségnek az oktatásban, nehezen megfogalmazható, nem utolsósorban azért, mert az egyes iskolák esetében más és más, egyedi minőségfogalom alakítható ki a helyi viszonyokhoz, adottságokhoz igazodóan. A minőség természetesen több mint egyszerűen a követelményeknek való megfelelés, a minőségre való törekvés az „iskolahasználók” (vevők) igényeiből kell, hogy kiinduljon, s ezért folyamatos fejlesztés valósítandó meg a folyamatokban, az igények folyamatos változását, finomodását követve, mely az oktatást egyre inkább jellemző erőteljes kínálati piac kialakulására is visszavezethető.” Látható hogy a fenti meghatározás alapján elsősorban a diákok minőség iránti igényeit kell figyelembe venni. Ezek az igények nem elsősorban az oktatók munkáját helyezik előtérbe, hiszen a tanár diák kapcsolat eltérő adottságaiknál, motivációjuknál, státuszuknál fogva nem minden esetben konfliktusmentes. Hanem a környezet , az a hely ahol a diákok idejük nagy részét eltöltik, számukra minél kellemesebb környezetet jelentsen. A kérdőívek kiértékelése során azért sok alkalommal tetten érhetők a diákok azon igénye, hogy az oktatásuk színvonala lehetőség szerint tényleg a legmagasabb legyen. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a diákok igénye és a tudás befogadásának hajlandósága nagymértékben függ a környezet minőségének színvonalától. Ezen tapasztalatok csak abban az esetben érhetők el, ha a diákokkal történő kommunikáció és megmérettetés jelen van az intézmény mindennapi életében. Ahhoz, hogy ezek a tapasztalatok bármilyen formában is rendelkezésre álljanak, szükségessé teszi valamilyen struktúra kialakítását ahol ezek a folyamatok megvalósulhatnak.

Az intézmény 2003-ban vezette be az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszert, amely alapján  az iskola is működik. Az intézmény összetett szerkezetet alkot, ugyanis megtalálhatók benne az általános iskolától kezdve a főiskolai szintű képzési az oktatási paletta teljes tárháza. Ezt a vertikális tagolódású bonyolult struktúrát, tovább árnyalja a horizontális felosztású országos iskolahálózatban való működtetés rendszere. Az intézmény divízionális tagolású rendszerét , amelyben helyet kapnak az országban működő tagiskolák, illetve Korlátolt felelősségű társaságok, amelyek a tanfolyamokat szervezik, valamint a főiskola. Ezt az intézmény struktúrát csak deklarált adminisztrációs folyamat jól meghatározott rendszerével lehet csak működtetni. Ezért is volt az intézmény vezetőinek részéről racionális és jól indokolt döntés a minőségbiztosítási rendszer bevezetése. A minőségbiztosítási rendszer alapja a minőségirányítási kézikönyv, amely definiálja és leírja azokat a folyamatokat, mely az intézmény működtetésének mikéntjéhez elengedhetetlenül szükségesek. A kézikönyvben szerepel annak az adminisztrációs folyamatnak a leírása is amely az oktató nevelő munka elengedhetetlen részét képezi, és hát valljuk be a pedagógusok nagy részénél ellenkezést vált ki a többletfeladatok elvégzése. Tagintézményünkben a tanári kar nagy részét az óraadó kollégák teszik ki. A főállású állomány nyolc fő. Rájuk hárulnak az osztályfőnöki teendők illetve az iskola működtetésének napi feladatai. Azt egyértelműen kijelenthetjük, hogy a tanár munkájának jelentős részét így az adminisztráció teszi ki. Ennek a sajnálatos ténynek vannak negatív következményei. Sokan állítják, hogy a heti 22-25 tanórás munkahét nem okoz oly mértékű terhelést a tanár számára, mint ha más munkakörben dolgozó munkavállalót vennénk figyelembe. Ez természetesen tévhit, hiszen az órákra való felkészülés , és a visszacsatolások, mérések értékelések elkészítése, legalább ugyanannyi időt és energiaráfordítás igényel, mint  pusztán csak az órák megtartása. Az adminisztrációt nem is említve. Ezért  a szükséges adminisztrációs tevékenységek tovább növelik a tanár leterheltségét.

A konkrét adminisztrációs folyamat leírása a tanár szempontjából

Mint korábban említetem a rendszer működtetésének alapja a minőségbiztosítási kézikönyv. A kézikönyv megköveteli az intézményi hierarchia minden elemétől a pontos, hibamentes adminisztrációt, így a pedagógustól is. A pedagógus oktatásának minőségét. A képzési programok a napló és tanmenet hármasának összhangja biztosítja. A kiindulási alapot a képzési programok biztosítják. A képzési programok, amelyek tulajdonképpen a képzés alapjait jelentik előírják a tananyag oktatásának minden paraméterét. A helyi képzési programok, amelyek általában központi képzési programok, projekciójával jönnek létre alkotják azt az alapot amelyre a pedagógusnak a munkája épül. A helyi képzési program határozza meg, hogy mennyi az adott tananyagra fordítható óraszám, milyen eszközök szükségesek a tananyag oktatásához, illetve milyen kompetenciákat kell majd a tanulónak elsajátítani ahhoz, hogy a kimenetei, azaz a vizsgakövetelményeket teljesítse, amely megint csak természetesen a helyi képzési program részét képezi. A tanmenet amely a helyi képzési program alapján készül abszolút összhangban annak szellemiségével tartalmazza, órára lebontva(!) a tananyagot. Ettől a tanár nem térhet el. Sem óraszámban, sem tartalmilag. Az óra tananyagának teljes egyezést kell mutatni a tanmenettel, eltérésre lehetőség nincsen. Ez a merev szerkezet adja az általam ismert és alkalmazott minőségbiztosítási rendszer negatívumát. Nincsen lehetőség az órák rugalmas adaptív megtartására, nincs mód a tananyag év közbeni a diákok speciális igényeihez való igazítására –persze van mód, át lehet írni a tanmenetet évközben, de a képzési programtól, ebben az esetben sem szabad eltérni. A harmadik pillér adminisztrációs szempontból a napló. A naplót szó szerint teljes mértékben azonosan kell vezetni a tanmenettel. Órára lebontva teljes egyezést kell mutatnia, ettől eltérni nem szabad, hiszen amennyiben eltérés mutatkozik akkor ellentmondunk gyakorlatilag a minőségbiztosítási kézikönyv szellemiségének. A napló, tanmenet, képzési program szentháromságának betartása minden iskolánkban tanító pedagógus abszolút alapvető kötelezettsége. Természetesen az osztályfőnököknek további adminisztrációs teendőjük is van. A diákokról törzsanyag készül, amelyből nyomon követhető a tanuló státuszának minden változása a felvétel időpontjától a záróvizsga letételéig. A személyi anyagban rögzül minden, szigorú tartalmi és formai megkötésekkel. Ezen adminisztrációs feladatok pontos betartása komoly terheket rónak a pedagógusokra. A vezetőség részéről történő nyomásgyakorlás növeli a stressz szituációkat, illetve csökkenti a pedagógus pálya iránti elhivatottságát.

 

Minőségbiztosítási rendszer hatása az oktatásra illetve annak eredményei

 

Feltehetjük a kérdést, vajon hogyan hat a minőségbiztosítási rendszer alkalmazása a diákok eredményeire, illetve hogyan segíti elő fejlődésüket az a tény, hogy a pedagógus a minőségi követelményeknek megfelelően végzi a munkáját.

Az előző részben azt a megállapítást tettem, hogy a helyi képzési program a tanmenet és a napló együttes szigorú szinkronizáláson alapuló alkalmazása merevvé teszi az oktatás struktúráját, nem hagyva mozgásteret a tanárnak. Mint mindennek ennek a megállapításnak is két oldala van. A minőségbiztosítási kézikönyv szellemében, az iskolában oktató tanárok kiválasztása, szigorú feltételrendszer alapján történik. Ezáltal az intézmény biztosítja az oktatás magas színvonalának humán erőforrás szempontjából az alapfeltételeit. Minden évben a  „fogyasztók” részéről megelégedettségi kérdőívek kitöltésével lehetőség nyílik a pedagógusok munkájának egy szempontból történő értékelésére. Ezáltal kizárható a kevésbé megfelelő pedagógusok további alkalmazása. A diákok által kitöltött kérdőívek kiértékelése a vezetőség szempontjából kellő óvatosságot igényel, hiszen a tanár-diák kapcsolat helyenként átcsaphat szubjektív megítélésekbe, amelyeket a kiértékelések során figyelembe kell venni.

Tehát biztosított az oktatás minőségi személyi feltétele. A tárgyi feltételek biztosítás az igények felmérésén is alapul. Szükséges megkérdezni a diákokat mik az elvárásaik nem csak az iskolai környezet tekintetében, hanem a tanórák látványos megtartása érdekében is. Napjaink ifjúsága igényli a legújabb számítástechnikai és informatikai háttér meglétét a tanórákon és ennek a ténynek a megkérdezésükkor gyakran hangot is adnak. Ezen szempontokat érdemes és szükséges a vezetésnek döntéseik meghozatalakor figyelembe venni és természetesen az intézmény lehetőségeihez mérten teljesíteni. Meg kell jegyezni azonban, hogy a legújabb technikák és oktatási módszerek alkalmazása a tanórákon, alapos felkészültséget igényel a nem informatika (műszaki) szakos tanároktól. A tárgyi és személyi feltételek maximalizálása a minőségbiztosítási rendszerek alapvető erősségei közé tartoznak. Vizsgáljuk meg hogyan alakul a minőségbiztosítási rendszer hatása a tanórán. A pedagógusa a rendelkezésére álló legjobb eszközök segítségével dolgozik. A hagyományos frontális oktatás és előadás esetén is alapvető a projektor illetve a számítógép használata. A látványos előadás és magas oktatói színvonal ha nem is garantálja de nagy mértékben növeli a diákok elégedettségét. Természetesen ez nem közvetlenül a minőségbiztosítási rendszer erénye, de közvetett módon hatása elvitathatatlan. A kötött, óratematika ugyan nem ad nagy mozgásteret a tanárnak, de ellenben a modern oktatási módszerek alkalmazása, kompetencia alapú, moduláris képzések lehetőséget adnak a diákok egyéni képességeinek megfelelő kibontakoztatására. A minőségbiztosítási rendszerek előtérbe helyezik azt a tényt, hogy a tanulók, mint ügyfelek hogyan érzik magukat és a minél kellemesebb légkör inspiráló hatású lehet a teljesítményre. Természetesen szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy oktatási intézményben vagyunk és az intézmény működésének célja a diákok mentális és fizikai fejlődése. Ezt a fejlődést valamilyen formában mérni kell. A teljesítmények mérésének módszerei és mennyisége is szabályozott keretek közé került. Ezáltal nőtt a korrekt, pontos a tanulók valós teljesítményének meghatározása, csökkent a tanár, emberi, szubjektív értékelésének hibáiból eredő eltérésének lehetősége. A minőségbiztosítási kézikönyv leírja az értékelés pontos módját, valamint a beszámoltatás tartalmi és formai követelményeit. Iskolánkban a nappali tagozatos oktatás keretein belül félévenként két hét „vizsgaidőszakot” írnak elő. Meghatározzák óraszám arányosan egy tanuló mennyi évközi jegyet kaphat, illetve írásbeli és szóbeli vizsgát lehet előírni a tanuló számára. A szóbeli és írásbeli vizsgák anyagát és a javítókulcsot el kell készíteni és központilag le kell adni. Az eredményeket osztályozó íveken kell elhelyezni majd át kell vezetni a naplóba. Az osztályozóívek tartalmazzák az évközi jegyeket is. Természetesen az év végi lezárások a tanuló törzslapjába is bevezetésre kerülnek. A tanuló szociális helyzetét és képességeit nem csak a napló, hanem a személyi anyag is tükrözheti. A személyi anyagban található írásbeli felvételi vizsga máris pontos támpontot szolgáltat a diák képességeiről, illetve szakmai alkalmasságáról, szociális helyzetéről. A szociális helyzet, a környezet tapasztalatom szerint nagymértékben befolyásolja a tanuló motivációját, képességeit, és lehetőségeit. Az osztályfőnök pontos képet kap osztálya helyzetéről, naprakészen. Ezáltal lehetősége nyílik segíteni a problémás tanulóknak oly módon, hogy a személyi anyagból kapott információkra támaszkodva a lehető legjobb legpontosabb, legpraktikusabb módszert találja meg a felmerülő problémák megoldására. Egy konkrét példa a személyi anyag hatékonyságára.

Egy őszi szüneti délutánon felhívott sírva egy szülő, hogy a gyermeke nem jött haza a házibuliból, amelyet egy másik városban szerveztek az osztálytársakkal. Az iskolába bemenvén a személyi anyagból kikerestem a kislánnyal közelebbi baráti kapcsolatot ápoló osztálytársainak telefonszámait. Odaadva a telefonszámokat az édesanyának, nagyon gyorsan megtalálta a kislányt. Persze a fejmosás biztosan nem maradt el.

Látható, hogy a személyi anyag nem csak a vezetőség és a fenntartó felé irányuló statisztikai adatszolgáltatás, hanem egyfajta sillabusz a diák személyiségének és körülményeinek feltárására.

A minőségbiztosítási rendszerek egyik alapköve a pontos adminisztráció, amely végső soron elősegíti a tanulók fejlődését. Vizsgáljuk meg a visszacsatolást is, azaz a tanulók elégedettségének vizsgálatát.

A többi dolgot – a pedagógia legalább olyan lényeges összetevőit – „vizsgáljuk”. Tehát információink és benyomásaink vannak arról, milyen a gyerekek és a felnőttek viszonya az adott intézményhez, tantárgyhoz, tanárhoz. Amit azonban nem mérünk, arról – csupán benyomásainkra hagyatkozva – nem tudunk megfogalmazni helyzetképet. A pedagógiai programban megfogalmazott intézményi filozófia és értékrendszer mérhetővé és azáltal számon kérhetővé teszi a pedagógiai munkát. A minőségbiztosítás egyik eszköze is lehetne a közösen alkotott dokumentum abban az esetben, ha ennek ellenőrzése, vagyis a megvalósítás folyamata rendszeresen ellenőrzött és visszacsatolt tevékenység lenne.

Melyek azok a legfontosabb területek, amelyekre oda kell figyelni ahhoz, hogy az iskola működéséről, minőségi állapotáról képet kapjunk?

– Mennyi az aktív tanulással töltött idő? (Óralátogatások, beszélgetések, kérdőívek segítségével.)

– A tanulók jól érzik-e magukat az iskolában? (Miben nyilvánul ez meg, vannak-e vizsgálati adataink erre vonatkozóan, mi a tanulók komfortélményének forrása, jellemző-e az egyéni sikerélmény stb.?)

– A szülők elégedettek-e az iskolával? (Erről szóló vizsgálati adatok feldolgozásával.)

– Igényes magatartás- és környezetkultúra jellemzi-e az iskolát?

– Milyen a tehetséges, alkotás iránt érdeklődő tanulók számaránya? (Milyen módszerekkel ismerjük föl a tehetségeseket, hogyan folyik a fejlesztésük.?)

– Hogyan oldható meg a szociális hátrányok miatt lemaradó gyerekek felzárkóztatása? (Pontos adatok a tevékenységi formákról, mérésekkel igazolt eredmények, eredménytelenségek.)

– Milyen az iskola programkínálata?

– Mennyire elismert szakmailag az iskola tevékenysége? (Külső szakértői vizsgálatok, publikációk az iskola szakmai törekvéseiről, jelentős szakmai tanácskozásokon való részvétel, pályázatok eredményessége stb.)⁶

Iskolánkban évente két alkalommal történik kérdőíves megkérdezés, amely alapján a fenti peremfeltételek vizsgálata megvalósul. Az iskola vezetése teljes képet kap a tanulók, a szülők a beszállítók „az óraadó tanárok” elégedettségéről és lehetőségeihez mérten rugalmasan tud reagálni a megváltozott körülményekhez. A folyamatos monitoring tehát eléri célját és ha az iskola vezetősége fogékony a változtatásokra amelyet a piaci helyzet amúgy is kikényszerít, hiszen az intézmény piaci alapokon működik, meg fogja tenni a szükséges lépéseket.

 

Más minőségbiztosítási rendszert nem alkalmazó iskolával történő összehasonlítás

Azt le kell szögezni, hogy a pedagógusok munkájának egyre nagyobb részét teszi ki az adminisztráció, függetlenül attól , hogy milyen jellegű –minőségbiztosítási rendszert alkalmazó vagy nem alkalmazó iskoláról légyen is szó. A pontos adminisztráció mindig is fontos részét képezték a pedagógus munkájának. Nézetem szerint fontos, szépen megírt dokumentumok garmadája. Az osztályfőnöki munka elképzelhetetlen az osztályában tanuló diákok pontos kép kialakítása nélkül. A hagyományos dokumentumok, a napló, a tanmenet, a törzslap vezetése hozzátartozik a napi rutinhoz. Évtizedeken keresztül, elegendő volt csupán ez a néhány dokumentum a pontos adminisztrációs feladatok ellátásához. Év elején dolgozik az osztályfőnök a törzslappal, évközben vezeti a naplót. A napló bejegyzéseknél az óra tananyaga követi a tanmenetet. A tanmenetben rendelkezésre áll szabad órakeret amelyet a pedagógus tetszése szerint felhasználhat. A „hagyományos” iskolák „lazább” adminisztrációja férfiszemmel nézve sokkal előnyösebbnek tűnik. Nem minden azonban az adminisztráció. A minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének útjára lépő  oktatási intézmények, azonnal olyan kényszerpályára kerülnek, amely –amennyiben  jól alkalmazzák a rendszer előírásait- szükségszerűen fejlődéshez vezet. A minőségbiztosítási rendszert nem alkalmazó iskolákban hiányzik az a visszacsatolási folyamat, amely figyelemmel kíséri a rendszer szereplőinek fejlődését. Ezek az iskolák nem tudnak rugalmasan alkalmazkodni az igények változásához, valamint a diákok, szülők, alkalmazott pedagógusok elvárásaihoz. A fenntartók részéről is nagy nyomás nehezedik az iskolákra. A mind több beszámolási kötelezettség, mind több statisztika kikényszeríti az iskolák azon igényét, hogy valamilyen minőségbiztosítási rendszert bevezessenek. A minőségbiztosítási rendszert alkalmazó iskolák előnye, hogy a korunk gyorsuló ütemű változásaihoz adaptív módon alkalmazkodni tudnak, ezáltal elvitathatatlan előnyöket szereznek versenytársaikkal szemben.

 

Összefoglalás

Dolgozatomban Megvizsgáltam, milyen előnyökkel jár a minőségbiztosítási rendszer alkalmazása egy iskolában. Amikor a dolgozat megírásához hozzákezdtem, azon a véleményen voltam, hogy a túlzott adminisztrációs kötelezettség károsan befolyásolja az oktatói nevelő munkát. Ezen megállapítást nem tudtam teljes mértékben cáfolni. Mérlegre téve az előnyöket és hátrányokat, világosan kirajzolódik ezen rendszerek életképessége.

Fel tettem magamban a kérdést, van-e hatása egyáltalán az oktatás színvonalának emelésére. Első megközelítésben, és gyakorló tanárként évekig azt gondoltam, hogy nincsen, csupán csak a felesleges, sokszor többszörözött papírmunkát láttam a rendszer működésében. Nem iskolát láttam, hanem egy papírgyárat. Ahogy mind mélyebbre ástam a gondolatmenetemben, annál jobban körvonalazódtak a minőségbiztosítási rendszer életképességének bizonyítékai. Azok az előnyök amelyek az intézmény szempontjából vizsgálva nagyon komoly súllyal szerepelnek a rendszer működtetésének szempontjából. Ha az egyszemélyi tanárt vesszük ezen rendszer tekintetében górcső alá, akkor a kép kissé árnyaltabb. A tanárok leterheltsége nő, mozgástere csökken, nagyobb vezetői elvárások nehezednek adminisztráció szempontból vállára. A tanár elsődleges feladatának a nevelés kell legyen.

Talán a helyes út az lenne, ha az adminisztráció csökkenne, viszont a pontosság a kijelölt irányok, a visszacsatolás megmaradna. Nem tudom létezik-e ilyen rendszer, mindenesetre iskolámban az ISO minőségbiztosítási rendszert megszüntették, viszont a szellemisége megmaradt. A minőségbiztosítási kézikönyvet felváltotta az iskola pedagógiai programja, melyben a célok valóban a diákok, mint „ügyfelek” pedagógiai szempontból történő elégedettségét tartja szem előtt. Sajnos az adminisztráció nem lett kevesebb. Az ISO audit ellenőrzéseket felváltotta a fenntartók és hivatalok részéről történő ellenőrzések, nem kevesebb stresszt helyezve a pedagógusok vállára a vezetőség részéről.