Internetes technológiák alkalmazása az oktatásban

 

Bevezető

 

Az információs technológiai eszközök használatával - szaktárgyuktól függetlenül – a pedagógiai, didaktikai, oktatástechnológiai stúdiumokhoz kapcsolódóan kell a tanároknak megismerkedniük. Az oktatástechnológia egyre nagyobb mértékben át fog alakulni multimédia-ismeretté, multimédia-pedagógiává. A mai kor tanárainak ismerni, érteni, és célirányosan használni kell az új, integrált médiákat. Napjaink rohamos változásait mind társadalmi, mind pedig technológiai téren a pedagógusoknak követniük kell. A diákok az iskolán kívül nap, mint nap szembesülnek a kor legfejlettebb informatikai eszközeivel. Ezen eszközöket használják a mindennapokban. Az Internet gyakorlatilag a mindennapok részévé, úgy is mondhatnánk, hogy nélkülözhetetlen eszközévé vált. A legújabb trendek, a közösségi oldalak elterjedése gyakorlatilag átalakítja –nem csak a fiatalok –az emberek életformáját, és nemkülönben formálja a társadalmat is. A fejlődés ritmusát az iskoláknak is fel kell venniük. Ennek elmulasztása komoly lemaradást eredményez. Az iskola, kor kihívásaihoz történő nem alkalmazkodása rontja a tanulók fejlődésének esélyeit Fontos megjegyezni a digitális szakadék fogalmát, amely az információs társadalom egyik nagy problémája. Digitális szakadék fennállhat a tanár és a diák között, a már korábban említett folyamatok miatt. Fennállhat az iskola és az otthon között. Az iskola a hagyományos tanterem, tábla, padok, még az otthon, a háztarás, a médiumok és információs rendszerek sokaságának ellentettjét képezi. Az információ gazdagok és információ szegények ellentétének kiéleződése a tanár-diák viszonyban is megmutatkozni látszik. A fentebb vázolt problémák okán az iskolának lételeme a tanárok oktatástechnológiai ismereteinek naprakészen tartása, a legújabb technikai eszközök bevezetésének és alkalmazásának hajlandósága a vezetés részéről.

 

Az oktatástechnikai eszközök rendszerbe foglalása

 

Az oktatás történetében kialakult, illetve bevezetésre került eszközök igen sokfélék technikai kivitelük és kezelésük szempontjából is.

Az alkalmazásuk lehetőségeinek, feltételeinek vizsgálatát könnyíti meg az eszközök csoportosítása, rendszerbe foglalása. Többféle szempont szerinti felosztás létezik, itt most egy olyan szerinti tárgyalást veszünk alapul, mely többé-kevésbé a történeti fejlődésre alapoz és ez alapján generációkba sorolja a médiákat.

 

1. generáció

valóságos tárgy

 

modell, makett

 

 

applikáció

szimbólum

 

falitábla, vázlat

2. generáció

nyomtatott

általános

tankönyv

 

speciális

munkafüzet

 

 

feladatlap

3. generáció

auditív

 

magnetofon

 

 

lemezjátszó

vizuális

állóképvetítő, mozgóképvetítő

dia, írásvetítő

audiovizuális

 

televízió, film

4. generáció

interaktív

technológia

programozott oktatás

 

eszköz

számítógép

 

 

nyelvi labor

 

 

multimédia

 

Vannak tanárok akik egyik vagy másik média hatékonysága mellett állnak ki. Egyértelműen nem lehet prioritást megfogalmazni. A hatékonyság függ az alkalmazás módjától, a tanár személyiségétől, nem utolsó sorban a tananyag jellegétől, tartalmától.

 

Az internetes anyagok alkalmazása az oktatásban

Napjainkban olyan oktatástechnológiai fejlődés ment végbe, mely egyre több érzékszervünket tette szükségessé a tanulás során. A hangsúly áttevődik az információ kezelésével, feldolgozásával kapcsolatos képességek növelésére. Fontossá válik a külső forrásokból nyert ismeretek integrációja, a tanulási környezet motiváló hatása. A tanár szerepe is változik tehát a tanítási-tanulási folyamatban. Elsősorban irányítania, a tanulási folyamatot kell szerveznie. Egyre inkább elterjedté válik az internetes anyagok mind aktívabb alkalmazása a tanórán. A world wide web lehetővé teszi, hogy multimédiás dokumentumokat érjünk el. A digitális oktatás fontos kiegészítőjévé válik ez a médium, hiszen a hagyományos könyvek és térképek korlátozott információ mennyisége helyett a sokkal szélesebb, szinte végtelen mennyiségű anyag áll a diákok és a tanárok rendelkezésére, mind a tanórán mind pedig a tanórán kívüli tevékenységek során. Ez a nagy mennyiségű információ átalakítja a tanulási folyamatot. Ma már nem az a kérdés, hogy „mit” kell tudnia lexikálisan a diáknak, hanem lassan áttevődik a hangsúly a „hogyan” érheti el, találja meg az információt a tanuló. Az Interneten fellelhető tartalmak között tallózva felmerül az a probléma, hogyan lehet ezt az adatmennyiséget jó hatásfokkal alkalmazni az oktatásban, illetve egyáltalán mire is lehet használni a fellehető információt sikeresen. Vizsgáljuk meg az oktatás mely területén lehet kézenfekvően alkalmazni a webet. A legkézenfekvőbb nyilván a nyelvtanulás. Szinte minden elterjedt nyelvnek vannak olyan levelezőcsoportjai, melyeknek az illető nyelv oktatása, gyakorlása a célja. Ezek mellett vannak más levelező listák és hírcsoportok az egyes országok és népek kultúrájával kapcsolatban, az ilyenek olvasása egészen más értelmet és mélységet ad az iskolai nyelvtanulásnak. Szintén jó gyakorlási terepet jelentenek a KIDS projekt elektronikus fórumai, amelyek kifejezetten azért vannak, hogy a gyerekek levelezőpartnereket találjanak távoli országokban.

A másik jellemző alkalmazási forma a szemléltetés lehet. Egészen más úgy tanulni a Déli-sarkról, hogy közben az éppen ott dolgozó sarkkutatóktól lehet megkérdezni az időjárást, és sokkal érdekesebb a NASA számítógépéről letöltött legfrissebb űrszonda-felvételek és adatok alapján tanulmányozni a Jupitert. Közös akciókat lehet indítani vagy csatlakozni ilyenekhez a környezetszennyezés vagy a háborúk ellen és más hasonló globális témákban. Országos vagy világméretű tanulmányi versenyek és vetélkedők rendezhetők. Kapcsolatba lehet lépni az egyes tudományágak szakembereivel; a szakmai témájú levelezőcsoportokban érdekesebb és átélhető lesz a legszárazabbnak tűnő tudományág is; a diákok megtanulhatják, hogy hogyan kell vitatkozni és másokkal elfogadtatni a véleményünket.

A középiskolai tanároknak a kollégákkal való kapcsolattartás, s az évek során felhalmozott tudás és tapasztalat megőrzésének és megosztásának lehetőségét kínálja a hálózat. Országos elektronikus fórumok és hírcsatornák hozhatók létre az egyes tantárgyakhoz, a különböző kísérleti oktatási formákhoz, a tanárokon kívüli egyéb iskolai dolgozók számára stb. Központi dokumentum gyűjtemények építhetők például a Nemzeti Alaptanterv konkrét megvalósításaiból tantárgyak szerint, valamint módszertani és oktatási segédanyagokból. Az oktatásban használt saját vagy profi fejlesztésű szoftverek legkézenfekvőbb gyűjtő és elosztó helye is a hálózat.

A legizgalmasabb formája az ilyen közös információgyűjtemény építéseknek, amikor a pedagógusok és a diákok együtt dolgoznak egy országos méretű projektben.

A gyakorlatban nagyon sok alkalommal használnak a diákok és tanárok, információt és oktatási anyagot tartalmazó weboldalakat, amelyek jól alkalmazhatók a mindennapi tanulási folyamatban. Átfogó képet nyújt a tárgyalt témáról. Összefoglalja az alapismereteket és áttekinthető, könnyen feldolgozható formában tárja azt az érdeklődő felé. Ilyen anyagokat tartalmaznak a fuvesi.com oldalak.

 

Esettanulmány, egy weboldal elemzése

 

Elemzés szempontrendszere:

 

A forma és tartalom egy honlap esetében is olyan szorosan függ össze, hogy gyakran nehéz eldönteni, hogy mi tartalmi és formai kérdés... formai megjelenés, a színvilág, grafika, elrendezés sokat segíthet, de komolyan alá is áshatja egy honlap megítélését. Rengeteg formai elemből áll össze egy honlap, mégis minden látogatóban a formai elemek összessége egyben, egy benyomásként marad meg. Egy honlap használhatóságát alapvetően befolyásolja a szerkezete, azaz a funkciói, tartalmai, aloldalai közötti navigációs lehetőségek.

A fuvesi.com részletesen tárgyalják az informatika három részterületét, a hálózati alapismereteket az adatbázis ismereteket és a programozás elméletet.

A halozatok.fuvesi.com

A www.halozatok.fuvesi.com oldal végig kalauzolja az érdeklődőt a hálózatok alapvető elméleti ismereteitől a mélyebb a hálózati funkciókig. Az oldalakra jellemző, hogy a részfejezetek funkcionálisan elkülönülnek egymástól. Egy-egy fejezet részletesen tárgyalja speciális témakörét. Az oldal felépítése egységes, egyszerűen kialakított, letisztult. A fejezetek közötti navigáció egyszerű, bármely fejezetből el lehet jutni a felhasználó által kiválasztott tetszőleges alfejezetbe. Az oldal nem tartalmaz semmilyen fölösleges összetevőt. A weboldal hiányosságként lehet megemlíteni, hogy viszonylag kevés ábrával illusztrált. Ezt a hiányosságot a jövőbeli fejlesztések során kijavításra fog kerülni.

Az adatbazisok.fuvesi.com

 

Az adatbázis kezelési egység jól kidolgozott a témát részletesen tárgyalja. A fejezetek egymásra épülnek, egymást követik logikai sorrendben. A rendszer szervezési metódust alkalmazva bottom-up technikával. Az első fejezetek elméleti alapozást nyújtanak majd a gondolatmenet halad az egyre összetettebb módszerek felé. Az oldal egy gyakorlati esettanulmány teljes dokumentálásával záródik. Az oldal stílusa hasonlóan a hálózatokhoz letisztult, már-már puritán, szerkezete egységes. Menürendszere ugyanolyan kialakítású mint a hálózatokat tárgyaló oldalé. Az adatbázis-kezelés témaköre jóval kidolgozottabb mint a hálózatok rendszer, színvonala magasabb, a célcsoport is, akikhez szól az oldal képzettebb olvasót igényel.

 

A programozas.fuvesi.com

 

A programozás elmélet egyszerű, felépítésű oldal. Olyan diákoknak szól, akik most ismerkednek a programozás alapjaival. A tartalom csupán a legalapvetőbb elméleti témákat tárgyalja tárgykörben. Az oldal stílusa igazodik az előző két oldalstílusához. Színvilága és megjelenése eltér a korábban tárgyalt két oldalétól.

 

Mindhárom oldal hibájaként felróható az a hiányérzet, hogy nem használja ki a web multimédia adta lehetőségeit. Kevés a képi és grafikai illusztráció amely nagymértékben megkönnyítené a téma iránt érdeklődő diákok elmélyedését, és megértését. A tartalom fejlesztése ezt az irányvonalat fogja követni a közeljövőben. Didaktikailag elérte-e célját az oldal. Mit, mivel, hogyan hol problematikájára úgy gondolom hogy a fuvesi.com weboldalak egyértelmű választ adnak. A választott témaköröket alapvetően klasszikus formában, de modern módszerekkel tárgyalja. Az oldalak információt közvetítenek az olvasó felé, akár a hagyományos könyvek. A didaktikai módszerben nincs semmi új. Az interaktivitás minimális, hiszen az oldalnak nem célja, hogy bárminemű visszacsatolás jöjjön létre az oldal látogatója és a honlap között. Az oldal készítőjének célja az volt hogy ismereteket közöljön, viszonylag egyszerű, de szabatos szakmai nyelvezeten, segítséget nyújtva és kiegészítve az iskolai oktatást. A célcsoport amelyet megcélzott az oldalakkal hasznosnak ítélhetik meg a fuvesi.com site-ot.

A továbbfejlesztés irányai. A hálózati ismereteket tárgyaló oldalt ki kell egészíteni további illusztrációkkal. Az adatbázisok oldal gyakorlati esettanulmányához készül flash animáció és oktató videó is. A programozás elmélet oldal egy összefoglaló táblázattal egészül ki, amelyben publikálásra kerülnek az elméletben tárgyalt alap algoritmusok és azok gyakorlati megvalósításai formális nyelveken. Napjainkban a közösségi oldalakon történő részvétel szinte kötelező, hiszen a következő generáció társadalmi érintkezési szokásai már gyakorlatilag ezen oldalakon történő kommunikációra korlátozódnak.

 

Összefoglalás

 

Az Internet megjelenése hatalmas változást hozott az információk megszerzésében. Az emberek gyorsan, könnyen juthatnak olyan mennyiségű információhoz, amely néhány évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. Néhány kattintással gyakorlatilag bármely minket érdeklő kérdésre választ kaphatunk.

Ezeket a változásokat az iskoláknak is követniük kell. A hagyományos értelemben vett oktatási folyamatot fel kell váltania egy olyan fajta tevékenységnek, amely kiaknázza ezeket a lehetőségeket. Emellett fel kell készíti a diákokat az információszerzés, és az információk közötti szelektálás ilyen módszerére. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy teljes mértékig szakítani kell a hagyományokkal. Az Internet és a WEB nem helyettesíti a tanárt, de jelentős mértékben megkönnyítheti munkáját. A jövő az lehet, hogy ötvözzük az új lehetőségeket a jól bevált módszerekkel.

 

 

Irodalomjegyzék

 

http://weszil.hu/suli/index.php?getv=38

 

http://edutech.elte.hu/multiped/

 

http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/okttech/index2.html

 

Juhász- Kulcsár- Meggyesi: Oktatástechnológia
Tankönyvkiadó, Bp., 1987