Oktatási Módszerek

 

Módszerek kiválasztásának szempontrendszere (elméleti megközelítésben)

1.1.         Módszerek kiválasztása (lehetőségek ismerete, módszer-kiválasztási szempontok, szempontok és módszerek összefüggése, jártasság a pedagógiai döntéshozatalban)

1. Oktatás törvényszerűségei, alapelvei
2. Oktatás célja és faladatai
3. Az adott tudomány sajátosságai
4. A tanulók tanulási feltételei (életkor, téma, felkészültség)
5. Külső feltételek sajátosságai
6. Tanárok lehetőségei

Optimalizált döntés: A döntést több szempont együttes figyelembe vétele hozza meg.

Ideális döntés: Az összes kritérium figyelembe vétele a lehetséges módszerek közül.

A változatos módszertani repertoár előnyei (szakirodalom alapján)

 

A differenciálás érvényesítése miatt, hogy megtaláljuk a gyerekek, csoportjaik számára a tanulás megfelelő módszereit (és ehhez sok módszer kell, ha valóban megfelelőket keresünk).

 

A motiváció felkeltése, fenntartása miatt, mert az érdekesebb módszereknek, valamint a többféle módszer alkalmazásának motiváló hatása van.

 

A többféle megközelítés elvének érvényesítése miatt, mert ha többféle módszert használunk, az lehetőséget biztosít arra is, hogy a gyerekek, csoportjaik eltérő megközelítéseket alkalmazzanak, éljenek át.

 

A kontextus elv miatt is, mert más és más módszerek másfajta kontextusok alkalmazását teszik lehetővé, s ezzel igazodhatunk a gyerekek, csoportjaik ezzel kapcsolatos igényeihez (mi számukra a leginkább megfelelő, a leggazdagabb kapcsolódásokat lehetővé tevő kontextus), és ez persze kapcsolatban van a differenciálás elvének érvényesítésével is.

 

A konstruktivista pedagógia szerint a megértés, a tudáskonstrukció nem olyan egyszerű folyamat, hogy a tanuló csak magába olvasztja a külső forrásokból származó tudáselemeket, hanem annál sokkal komplexebb. E komplexitás „kiszolgálása” nem lehetséges egy beszűkült módszertani repertoárral.

 

Általam alkalmazott módszerek szakirodalom szerinti meghatározása

 

Módszer	Definíció	Előnye	Hátránya	Mit fejleszt?
Tanári magyarázat	Olyan monologikus tanári közlés, amely törvényszerű-ségek, szabályok, tételek fogalmak megértését segítheti elő.	Segíti a megértést, újszerű szemléletmód bevezetésekor használható.	Ha nincs meg a megfelelő előkészítés, nincs megfelelő előzetes tudás, akkor nem biztos, hogy jó.	Figyelem, koncentráció.
Önálló tanulói munka	Az egyes gyerekek önállóan, egyénileg megoldandó feladatokat kapnak.	Lehet differenciálni, a pedagógus megismerheti a gyerekek egyéni tulajdonságait.	Esetleg tudás alapján „skatulyá- zódnak” be a gyerekek, ami később nehezen lesz átjárható.	Önállóságra nevelés, pl. egyéni adatgyűjtések szükségessége, lényegkiemelés stb.
Páros munka	Két tanuló együttműkö-dése, ez történhet: • hasonló szintű tanulók közt, • különböző szintű tanulók közt.	A páros tagjai segítik egymást a tanulásban. A tanár megismerheti a gyerekek egymás közti kapcsolatait.	A gyerekek esetleg hátráltatják egymást pl. a figyelésben. Az adott témában gyengébb gyerek háttérbe szorulhat.	Kooperáció, kommunikáció, együttműködés, tolerancia stb.
tanulói kiselőadások

 

1. 2.        A szervezési mód kiválasztását befolyásoló tényezők:

·         az elérendő nevelési-oktatási célok

·         a tananyag jellege

·         a tanulók sajátosságai, illetve az ezekre vonatkozó ismereteink

·         a rendelkezésre álló idő

·         az oktatás körülményei

·         a felhasználható segédletek köre

·         az aktuális tanár-tanuló viszony

·         a pedagógus felkészültsége

·         az érintettek testi-lelki állapota

1. 3.        A szakképző évfolyamon alkalmazott oktatási módszerek

 

A 12. évfolyamon tanuló számítógép szerelő karbantartó szakos diákok, oktatásának módszereinél figyelembe kell venni a szak specifikumait.

A képzés minden tanítási nap minden tanórája gyakorlatilag a számítógép teremben zajlik. A tanulók mindennapi munkájuk során használják a számítógépet a feladatok megoldására. A tanulók napi rendszerességgel használják az Internetet. Szinte szükségszerű, hogy az oktató munkába, és a tanulási folyamatba be legyen vonva a számítógép és az Internet használata. A pedagógiai munkám során elsődleges cél a motiváció fenntartása. Oktatói munkám során arra a következtetésre jutottam, hogy a frontális oktatási módszer ezen képzési formában nem elég hatékony. Nem lehetséges fenntartani az érdeklődést a, figyelmet a tananyag iránt. Ezen okoknál fogva arra a következtetésre jutottam, hogy szükséges, a változatos oktatási módszerek alkalmazása.

1. 3.2. Tanári magyarázat

Az elméleti alapvetéseknél elengedhetetlenül fontos, hogy némi rövid, magyarázattal vezessem fel az elsajátítandó tananyagot. Van értelme az elméleti bevezetéseknek, hiszen ebben az esetben tudják a diákok a gyakorlati alkalmazások során hasznosítani az ily módon megszerzett ismereteket. A magyarázat időtartama rövid 7-8 perc, csupán a leglényegesebb információk átadására korlátozódik. A magyarázatok során elengedhetetlenül fontos a szemléltetés amely általában projektor segítségével történik. Az elméleti magyarázatot a szakma sajátosságainak megfelelően a bevésődés megerősítéseként és a gyakorlatias szemléletmód kialakítása okán, gyakorlati alkalmazási példát oldanak meg a tanulók

1. 3.2. Önálló tanulói munka

Sok esetben az IKT infrastruktúra adta lehetőségek kihasználása végett , sok esetben alkalmazom a gyakorlati feladat megoldások során az önálló  tanulói munka módszerét. Informatikában fontos kompetencia elem a problémamegoldó algoritmikus gondolkodás fejlesztése. A képzés kimeneti követelményei közzé tartozik, hogy a tanuló képes legyen egy gyakorlati problémát önállóan megoldani, ezért gyakorolni kell a diákoknak a számítógép előtt az önálló feladatmegoldást. A motiváció fenntartása érdekében fontos, hogy kreatív szakmai szempontból is érdekes feladatok kerüljenek kiadásra. Önálló tanulási feladatoknál jól alkalmazható a differenciálás módszere, az egyéni tanulói sajátosságoknak megfelelően

1.3.3.  Páros munka

A számítógép szerelő karbantartó szakma gyakorlati foglalkozásait szerviz laboratóriumban tartjuk. A gyakorlati órák igyekszünk olyan körülményeket teremteni amelyek a lehető legjobban hasonlítanak a gyakorlati munkahelyeken található körülményekre. A foglalkozások során a tanulókat két fős csoportokra osztjuk és párokban kell megoldaniuk a feladatokat. Minden esetben meghatározom az egyéni feladatokat és felelősség köröket. Mindenképpen fejlődik a kooperációs készség, megtanulnak a tanulók együtt dolgozni és felelősséget vállalni a társuk biztonsága érdekében.

1. 3.4. Tanulói kiselőadások

Az önálló probléma megoldásra és kutató munkára alapozott kiselőadásokat gyakran alkalmazom a legmodernebb informatikai high tech eszközök bemutatása során. Ezáltal fejlődik a tanulók előadó készsége szakmai nyelvezete. A szakma specifikus szabatos megfogalmazási mód követelmény a tanulók előadásai során. Bizonyos témakörök feldolgozása hatékonyabb kiselőadások formájában, hiszen megfigyelhető, hogy menyire figyelnek a tanulók egymásra, illetve változatosabbá teszik az óra menetét.

 

Felhasznált irodalom:

Falus Iván: Didaktika