Gyakorló tanár

 

A modern tanítás-tanulási folyamat változása során prioritást élvez a megértés és az alkalmazás a lexikális ismeretek felhalmozásával szemben. Az ismeretközpontú oktatás helyét át kell vennie az érvelésre, indoklásra, belátásra alapozó tanulásnak Általánosan, a képzési célok elérésének érdekében figyelembe kell venni az oktatott csoport, tanulók egyedi igényeit. Az igények pontos ismeretében határozható meg a módszer és az erőforrások alkalmazása az oktatási cél elérése, a kitűzött feladatok megvalósításának folyamata. Természetesen szem előtt tartva az időbeli és erőforrásbeli kereteket. Triviális az a közhely, hogy nincs két egyforma ember, nincs két egyforma tanuló. E megállapításnak folyománya, hogy a tanulói képességek is nyilvánvalóan mások. Ez természetesen mindig is így volt, de a lexikális tudást felhalmozó „régi” iskola rugalmatlan rendszerében, mindenki be volt „skatulyázva”, azaz minden diák egy séma alapján tanult és ez értékelési rendszer is ez alapján épült fel. Nem lehet azt mondani, hogy az új oktatás metodikai megközelítésben az értékelések eredményei során mindenki maximális teljesítményt érjen el, viszont a tanárnak mégis törekedni kell arra, hogy a tanulóból lépességei maximumát hozza ki. Ez persze sok tényező függvénye. Az eredmény függ az oktatási módszertől, a tanári kvalitásoktól ,emberi empátiától, diák motivációjától, a tanár motiváló erejétől, a képzési céloktól stb. Mindenesetre megállapítható, hogy a modern kor oktatójának az elsődleges didaktikai célja, feladata a diák képességeinek lehető legnagyobb kihasználása a követelmény rendszer maximális elsajátításának érdekében. Ezek a célok csak oly módon érhetők el, ha ismerjük a tanuló képességeit, felkészültségét. munkatempóját, igényeit, motivációját, szociális hátterét. Az oktatási folyamat egyik legfontosabb és ezen belül a tanár feladata, a tanulók folyamatos monitorozása annak érdekében, hogy képességeiket, attitűdjeiket fel tudja mérni és az ismeretek elsajátítása érdekében azt maximálisan ki tudja használni. A megismerési folyamat eredményeképpen kialakul egy kép a diákokról amely alapján a tanár differenciálni tudja didaktikai szempontból a tanulókat és csoport munka módszerével képes a feladatokat megoldatni. Ezáltal a pedagógus számára lehetővé válik a bizonyos szempontok szerint homogenizált csoportok részére erőforrásokat biztosítani amelyek a képességeik szempontjából a képzési célok leghatékonyabb elérését biztosítják.

A tanulói tevékenység megtervezése során a tanár felidézve a csoport/osztály tagjait, tipikus kérdéseiket, a tanulók jellegzetes, egyéni gondolkodásmódját. Ezeket számba véve dönt az alkalmazandó módszerekről, feladatokról, a differenciálás módjairól. A tanulókhoz igazított tevékenységtervezés elősegíti az órára való érzelmi ráhangolódást, pozitív érzelmi töltést.

A differenciálást az alábbi módokon valósíthatjuk meg:

·         Mennyiségben

·         Minőségben

·         Időben

·         Témában

·         Tanulás módjában

·         Szóban, írásban

·         Tanulás eszközeiben

 

1.3.1.  Hogyan figyeljük meg a tanulói igényeket?

 

A tanulói igények felmérésének módszerei.

Ha a képzés során egy időtengelyt veszünk fel, az oktatási folyamat 3 nagy időintervallumra osztható:

a)     Az első mérföldkő

Közvetlenül a képzés előtti időpont, illetve az első alkalom.

Bemeneti kompetenciák vizsgálata:

            A képzések követelményrendszerének történő megfelelés. A belépő tanulók készségeinek, képességeinek attitűdjeinek vizsgálata, amelynek alapján eldől, hogy alkalmasak-e a képzésen történő részvételre.

b)     Második mérföldkő:

Időfolyamatában folyamatos, lefedi a teljes képzés időtávját. A monitoring tevékenység folyamatos, figyelemmel kíséri az egyes tanulók kompetenciáinak fejlődését, a monitorozás eredményeképpen lehetőség nyílik a visszacsatolás által a tanulók képességeinek, kompetenciáinak fejlesztésére

c)      Harmadik mérföldkő:

A képzés befejeztével egy elégedettség vizsgálatra kerül sor. A mérés célja a tanulók képzéssel ,oktatási intézménnyel kapcsolatos véleményének megismerése, amelynek eredményeképpen lehetőség nyílik a fenntartónak a tanulási környezet továbbfejlesztésére, illetve az oktatónak saját módszertani kultúrájának fejlesztésére.

Lényeges szempont továbbá a tanulók véleményének figyelembe vétele saját tanulási környezetükkel kapcsolatban.

 

1.3.2.  Képzési igények felmérése

 

A képzési igények felmérése során alkalmazott módszerek

A felmérés többféle módon is történhet:

·         szóbeli interjú

·         írásos teszt

·         gyakorlati felmérés

·         PLA előzetes tudásfelmérés

·         PLAR felmentés megállapítása

·         elégedettségi kérdőív

 

1.3.3.  Vélemény a kompetencia alapú képzésről:

 

Kompetencia: „elvárt ismeretek, magatartásformák (attitüdök) és képességek összessége, amely által képes lesz a szakmai feladatok eredményes elvégzésére”

A tanítási-tanulási folyamatokban kialakítható kompetenciák – kulcskompetenciák.

 

Napjainkban az Internet hatására a bárki számára elérhető információ mennyisége hatalmas mértékben megnőtt. A világ technológiai fejlődése rohamtempóban gyorsul. A társadalom átalakulóban van. A lexikális tudás, mivel gyakorlatilag mindenki számára nagyon könnyen elérhető, akár közgazdasági értelembe is leértékelődik. A használható tudás viszont pontosan ellentétes tendenciát mutat. Egyre értékesebbé válik. Az ismeretek gyakorlati alkalmazásának képessége szinte alapkövetelmény. Ezt a felismerést át kell ültetni az iskolai oktatásba, különösen a szakképzésben.

A tanulási folyamat nem csak az oktatási intézményekre korlátozódik, hanem más forrásokat is magában foglal. Erősen támaszkodik az online információ bázisra, illetve az online közösségek kommunikációs erejére.

A kompetencia alapú képzés átalakítja az iskolát is. A tanár nem hagyományos pedagógusként vesz részt a tanítási-tanulási folyamatban, hanem mint tutor, irányítja a tanuló munkáját. Az ilyen típusú képzéseknél sokkal nagyobb hangsúly helyeződik az önálló feladatmegoldásokra, az önálló probléma megoldásra, valamint mind az egyéni mind a csoportban történő munkavégzésre. Ezen képességek, kompetenciák megléte korábban történő elsajátítása elengedhetetlen bemeneti követelmény. Kompetencia alapú képzéseknél a korszerű tanulási környezet szinte elengedhetetlen feltétel. A tanár szempontjából az oktatás átminősül egyfajta instruálási, iránymutatási tevékenységgé. Pedagógiai szempontból könnyebbséget jelenthet, viszont a felkészülés és oktatási illusztrációs, és dokumentálási szempontból kihívást jelenthet a tanár számára. A tanulási folyamat során a tanári dominanciát az inspiráló környezetnek kell felváltania. A kötött tanterv, merev órabeosztás helyett a projekt alapú tanulásnak kell teret nyerni szabad időkeretben. El kell érni, hogy a tanulás ne fáradságos munka legyen, hanem motivált önállóan örömmel végzendő kihívás.

A modul rendszerű képzés rugalmas időkerettel párosulva igazodik a tanuló saját képességeihez, amely lehetővé teszi a kompetenciák saját ütemű hatékonyabb fejlődését

Az iskola szempontjából átható, az alapokat is érintő strukturális változásokra van szükség. A merev időkeretes szabott tantervet rugalmas egymásra épülő modulrendszerré kell alakítani. Lehetőséget kell biztosítani az iskolai infrastruktúra idő független kihasználására. Modern technikai eszközöket kell biztosítani a tanárok és a diákok rendelkezésére.

Napjainkban átmeneti időszakot élünk. Az új okj-ben új szakmák jelennek meg. A képzési programok már az új szakképzési elvek szellemében készülnek.

Manapság a szakképző intézmények átalakítják a központi képzési programjukat kompetencia alapú moduláris struktúrákká. Az intézmények sok esetben nincsenek még infrastrukturális szempontból felkészülve az új rendszerre. Az adminisztráció nagymértékben meg növekedett a tanárok számára. A vizsgáztatás rendszere nagyon bonyolulttá vált. A szakképzés terén a tanfolyami szakképzők számára ideálisabb a kompetencia alapú szakképzés mint a „hagyományos” iskolák számára.

 

1.3.4.  Tanulási környezet kialakítása

 

A ”hagyományos” osztály teremek kialakítása, tábla, kréta, a tanári asztal szemben a tanuló padokkal, sok esetben a tanári asztal emelvényen elhelyezkedve kihangsúlyozza az oktatás tekintélyelvű, merev, rideg hierarchiáját. Amely nem feltétlenül jelent unalmas „félelmetes” tanórákat, mindenesetre nem minden esetben váltja be a modern kor követelményeinek történő megfelelés igényét.

Az IKT eszközök megjelenése mérföld kő az oktatásban. Az írásvetítőt felváltotta a projektor. Valóban színesebbé és szemléletesebbé teszi az órát. A statikus ábrázolást, felváltotta az animációk bemutatása. Multimédia bekerült a mindennapi oktatói gyakorlatba. A digitális tábla növeli az interaktivitást, a digitális bemutatók a feladatok, animációk növelik a megértést szemléletessé teszik a tananyagot ezáltal emelve óra színvonalát. A kompetencia alapú szakképzések megjelenése magával vonja a tanulási környezet infrastruktúrájának változását is. Az önálló és csoportban történő feladatmegoldások és tanulások a „hagyományostól” eltérő infrastruktúrát igényelnek. Az osztály terem felszereltségének követnie kell a képzési program által meghatározott eszközöket. Ma már nem csak az Informatikai képzések során alkalmaznak számítógépeket.

A számítástechnikai terem kialakításánál fontos szempont az ergonómia. A tanulónak kényelmesen kell kezelnie a számítógép billentyűzetét, valamint nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy akár egy időben jegyzetelhessen is a tanuló.

A számítógép szoftver környezetének kialakítása. A szoftver környezet ugyanolyan fontos, mint maga a tanterem (labor) ergonómiája. A cél, hogy hatékonyan tudja mind a tanár, mind pedig a tanuló használni a rendszert. Egy oktatásban használt számítógép szoftver konfigurációjának tartalmaznia kell

·         Grafikus operációs rendszer

·         Irodai szoftvercsomag

o       Szövegszerkesztő

o       Táblázatkezelő

o       Bemutató készítő alkalmazás

o       Különböző szakma specifikus alkalmazások

o       Oktató szoftverek

·         Internet hozzáférés

·         Hálózatos környezet

A tanulási környezet kialakításánál hatékonyságot növelő eszközök lehetnek az iskolai feleltető rendszerek, számítógépes felügyeleti rendszerek, valamint az Internetes tartalomkezelő alkalmazások.

 

 

Felhasznált irodalom:

Fűzi Beatrix: A tanítás- tanulási folyamat tervezése

Dr. Bagyinszki Gyula: Szakmódszertan III.