Programfejlesztés menete
A programok kialakítását, mint bármely más nagy bonyolultságú rendszerét megelőzi egy részletes helyzetfelmérési és elemzési folyamat. A folyamat során pontos képet kell kapnia az alkalmazás fejlesztőjének a megbízó pontos igényeiről. A megbízó, ha nem szakmabéli, nem minden esetben tudja megmondani, hogy tulajdonképpen milyen rendszert is szeretne. A fejlesztőnek a feladata a helyzet megvizsgálása. A környezet, amelyben az elkészítendő alkalmazás működni fog, nagymértékben meghatározza az alkalmazás paramétereit. A részletes helyzetelemzés során nyert peremfeltételek alapján fogja a fejlesztő kialakítani azt a modellt, amely szerint az alkalmazás működni fog. Az új programnak teljes mértékben a működő rendszer részévé kell válnia maximálisan kiszolgálva a felhasználók rendszerrel szembeni elvárásait. A helyzetelemezés módszerei: A tervező feladata, hogy világos képet kapjon a szervezet működéséről. Ehhez elengedhetetlen a dokumentumok vizsgálata, megismerése. A dokumentumok alapján lehet például elkészíteni a program adatbázisát, kezelőfelületét, menürendszerét, dialógusait. Fontos, hogy vegyük figyelembe a jövőbeni felhasználók igényeit. Azok az alkalmazottak, akik használni fogják a programot speciális igényekkel is rendelkezhetnek. Nem mindegy, hogy milyen hatékonysággal tudnak a programmal dolgozni. Pl. a nyelvhasználat igazodjon a kvalifikáltsági szintjükhöz. Stb. A részletes helyzetfelmérés és elemzés eredményeként kialakított modell és terv képezi az alapját a megvalósítandó rendszernek. Ez után következik az algoritmizálás. Az algoritmust, mely független a fejlesztői környezetektől, valamilyen dokumentálási technikával kell elkészíteni. Meg kell jegyezni, hogy a programok fejlesztésének elengedhetetlen és nagyon lényeges eleme a dokumentálás. A fejlesztői dokumentációnak a fejlesztés minden mozzanatáról kell dokumentumot tartalmaznia. Erről sokan megfeledkeznek, és elmulasztása később kijavíthatatlan, tovább fejleszthetetlen alkalmazást eredményezhet. (Híres példa a Netscape tönkremenetele.) Az algoritmus készítését követi a fejlesztői környezet kiválasztása. A fejlesztői környezet kiválasztását elsősorban a feladat határozza meg. Szakmai és gazdasági szempontok fegyelembevételével. Melyik rendszerben valósítható meg a feladat a leghatékonyabban, a legkönnyebben, a leggyorsabban, a legolcsóbban, a legkisebb rendszerigénnyel stb. A fejlesztés következő lépése a programkód készítése, azaz a fejlesztői környezetben a forráskód felvitele (szokás implementálásnak is nevezni). A kód fordítását követi a hibakeresés tesztelés. Napjainkban erre mind kevesebb az idő. Ezért rengeteg a hibás kód. Általánosan elterjedt szokás, hogy a kész, jól bevált objektumokra építik a soron következő alkalmazást. A kódok optimalizálása szót sem érdemel. A fejlesztések során arra végkép nincs idő, hogy a jól működő programkódok futásteljesítményét a hardverhez hangolják. Egyszerűbb előírni egy nagyobb rendszerigényt az alkalmazás futtatásához, mint sem a kódot optimalizálják. Az alkalmazás elkészülte csak akkor teljes, ha felhasználói dokumentáció is készül a programhoz. Társul még terméktámogatás és a felhasználók betanítása a program használatára. Ha minden feladatot elkészült, akkor lehet az alkalmazást késznek tekinteni.
Tartalom :
