Hálózatokról érthetően

Vezeték-nélküli hálózatok (wifi)

 Ha összehasonlítjuk a wifi és a hagyományos vezetékes hálózatokat, akkor érdemes megvizsgálni, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a kialakítandó rendszernek.

 A vezeték-nélküli hálózatok előnyei:

-egyszerű kialakítás

-mobilitás

-rugalmas, könnyen bővíthető

hátrányai:

-drágább

-a biztonsági kérdésekben körültekintően kell eljárni

Vezeték-nélküli rendszereknél a hálózati csatolókártya általában egybe van építve adóvevő egységgel. A routerben szintén található egy adó-vevő, amely a vezeték-nélküli átvitelt megvalósítja. A hálózat kliens oldali kialakítása megegyezik a vezetékes hálózatéval. Illetve windows xp rendszerekben a vezeték-nélküli hálózat beállítása varázsló segítségével történhet.

A vezeték-nélküli hálózatok konfigurálása

Mivel a wifi forgalomirányítók sugárzási tartománya, meghaladhatja a hálózatunk maximális kiterjedtségét (pl. a lakáson belül szeretnénk a netet megosztani), ezért illetéktelenek felhasználók is felcsatlakozhatnak (esetleg) . Különösen fontos a biztonság.

Ha úgy döntünk, hogy wifi hálózatot alakítunk ki akkor a következő biztonsági intézkedéseket kell megtennünk. Természetesen néhány biztonsági beállítást érdemes a vezetékes hálózatokon is megvalósítani. Az alábbi táblázat mutatja, hogy mely beállításokat tehetjük meg vezetékes és melyeket vezeték nélküli hálózatokban.

 

Teendő	Vezetékes hálózatban	Wifi hálózatban
Fix ip címek beállítása	X	X
Szűrés ip címekre	X	X
Szűrés MAC címekre	X	X
Titkosított adatkommunikáció		X
Jelszavas hálózatba történő beléptetés		X
Sugárzási tartomány leszűkítése		X

Fix ip címek beállítása:

Amikor beállítjuk az otthoni hálózatban a kliens gépek azonosítására és elérésére használt ip címeket, azt a forgalomirányítóban tehetjük meg kétféle módon. A kényelmesebb módszer amikor DHCP-vel osztjuk ki az kliensek számára az azonosítókat. Ezt a rendszer automatikusan teszi úgy, hogy egy meghatározott tartományon belül osztja ki az ip-ket. Amennyiben a tartomány több cím kiosztását teszi lehetővé, mint ahány kliens eszköz van csatlakoztatva a hálózatban, ekkor potenciális veszélyforrásnak teszzük ki hálózatunkat, hiszen egy külső, idegen eszköz is részét képezheti a hálózati tartománynak. Ajánlott inkább minden eszközt külön-külön felvenni, a hálózatba, azaz minden hosztnak egyedi ip-címet kell adni. Ebben az esetben a forgalomirányító a hoszt bejelentkezésekor ellenőrizheti annak  kommunikációs jogosultságát, amennyiben be van állítva, hogy a forgalomirányító szűrje ip címekre a klienseket.

Szűrés ip címekre:

Ezzel a beállítással ellenőrizhetjük, hogy mely hálózati eszközök vannak jelen a hálózatban, illetve kik jogosultak az Internet elérésére és hálózati kommunikációs részvételre. Meg kell jegyezni azonban, hogy az ip címek virtuálisak, azaz tetszőlegesen beállíthatók, illetve megváltoztathatók. Általában a forgalomirányítókhoz alapbeállításban a 192.168.2.1 alap ip címet rendelik. Majd a hálózat többi eleméhez , pedig a 192.168.2. 2-192.168.2.254 es tartományban rendelhetünk ip címeket. Ez 252 hálózati eszköz csatlakoztatását teszi lehetővé ebben a tartományban, a forgalomirányítón kívül. Ez otthonra bizonyosan elegendő. Erősen ajánlott azonban megváltoztatni a forgalomirányító alapbeállításait. Egyébként általánosan is elmondható, hogy a rendszerösszetevők alapbeállításait módosítani szükséges. Tehát változtassuk meg az ip címek értékeit is.

A szűrés MAC címekre:

Azt korábban említettem, hogy minden hálózati eszközhöz rendeltek  egy gyári egyedi azonosító számot (MAC cím), amely a világon egyedi és egyértelműen azonosítja azt a készüléket amely részt vesz a kommunikációban. Persze ez is megváltoztatható. A MAC cím módosítás a valamivel nehezebb, illetve a behatolónak birtokában kell lenni hálózatunk legalább egy készülékének MAC címének, hogy be tudjon törni a hálózatba. Ez már valamivel nehezebb ezért érdemes rábízni a forgalomirányítónkra ennek ellenőrzését, amellyel növelhetjük hálózati biztonságunkat.

Titkosított adatkommunikáció

A wifi routerek, lehetővé teszik, hogy az adataink az éterbe titkosított adatcsomagok formájában közlekedjenek, és csak a hitelesített, arra jogosult vevő tudja kódolni az általunk küldött információt. WEP és WPA, illetve WPA2 titkosítási szabványokat lehet alkalmazni. Természetesen ez  módszer sem csodaszer , és feltörhető, de ha nem célirányos támadásról van szó abban az esetben a betörő a könnyebben feltörhető hálózatot fogja választani. Mindenképpen ajánlott ezen módszerek beállítása.

Jelszavas hálózatba történő beléptetés

A hálózatunkba történő belépés mindenképpen jelszóval történjen. Gyakori eset hogy wifi routerünk vételi körzetében több hálózat is jelen van. Akár más, védtelen hálózatra mi is felcsatlakozhatunk. Amennyiben a rendszer nem kér jelszót. A jelszó a védelem első szintje.  Ezért nagyon fontos a jó jelszó beállítása.

Milyen a jó jelszó?

Jó jelszó: -Ne legyen értelmes szó

            Nem tartalmazzon ránk, illetve családunkra jellemző adatot (becenév, családnév, , kutyánk neve, születési idő, személyi szám stb.)

            Hosszú legyen (6-10 vagy több karakter)

            Kisbetű, nagybetű számok keveréke

A jelszavak kezelésénél néhány ökölszabályt be kell tartani: nem szabad a jelszavakat soha leírni, megmondani bárkinek, ahová jelszóval lépünk be, mindenhol más és más jelszót állítsunk be. A jelszavak gyakran változtassuk meg, de ne alkalmazzunk futó számokat pl:alma1, majd alma2 stb (ez egy gyenge jelszó)

Manapság a jelszavakat könnyű feltörni, de amennyiben a belépési próbálkozások számát meghatározzuk (pl: 3 próba után a rendszer kitilt 30 percre) akkor máris növeljük a jelszavas biztonságot. Érdemes és ajánlott még, elrejteni hálózati azonosítónkat, amely megint csak információval szolgálhat rendszerünkről.

Sugárzási tartomány leszűkítése

A wifi eszközök egy gömb mentén sugároznak. Tehát egy emeletes ház emeletén az alattunk és felettünk lakó is élvezheti hálózatunk áldásait. Mindenesetre érdemes, ha csak a lakásban szeretnénk használni hálózatunkat úgy beállítani a router adókörzetét, hogy a térerősség a lakás legtávolabbi pontján még megfelelő legyen a vétel. Nem szerencsés, hogy a szomszéd házban is fogják a jelünket és esetleg megkíséreljenek rácsatlakozni , vagy betörést megkísérelni hálózatunkba.

A fenti rendszer beállításokon kívül ajánlott még a hálózat ellenőrzésének kézben tartása, aktív figyelése. Érdemes meggyőződni arról, hogy nem történik semmilyen anomália, minden rendben van a rendszer működése normális, anomáliáktól mentes. Ha bármi eltérést tapasztalunk a megszokottól azonnal gyanakodjunk betörésre és igyekezzünk kideríteni a hiba forrását. Erre a legmegfelelőbb a naplófájlok rendszeres figyelemmel kísérése, a státusz monitorok ellenőrzése.

Természetesen nincsen 100%-os védelem. Látható, hogy egy komplex biztonsági beállítás nagyfokú védelmet biztosít. Azonban, ha erőt és energiát nem kímélve próbálják a rendszerünket célirányosan feltörni akkor ez sikerülni is fog. Természetesen  azonban a számítógépes bűnözők is a könnyebben feltörhető rendszerek felé fordulnak, amelyek bizony akadnak szépszámmal, ezért ha már jelszavas védelmet beállítottunk, akkor már sokat tettünk védelmünk érdekében.

Otthoni hálózat szoftveres védelme:

Az Internet egy csatatér. Ha védtelenül kitesszük hálózatunkat az Internetre akkor akár egy két percen belül is áldozatul eshetünk internetes bűnözőknek. Ezért elkerülhetetlen a biztonság szoftveres szempontból. Mindenesetben használjunk tűzfalat, amely aktívan figyeli a kimenő és bemenő adatforgalmat és üzenetekkel jelzi számunkra ha bármely a megszokottól eltérő program adatkommunikációt kezdeményez külső alkalmazásokkal. Aktív komplex vírusirtó rendszerek amelyek figyelik a programok tevékenységét illetve figyelik az elektronikus levelezésünket is. Kiegészítésként érdemes kártevő elleni programokat is alkalmazni (rootkitek, trojaik, malwarek,spywarek,adawarek)