Hálózatokról érthetően

A hálózat elvi felépítése

A hálózati kommunikációban résztvevők szempontjából érdemes néhány fogalmat megjegyezni: manapság az úgynevezett kliens-szerver párból álló hálózatok a legelterjedtebbek. Ezen felépítésű rendszerekben van egy központi számítógép, amely kiszolgálóként funkcionál (szerver). A szerver központi adattárolási feladatokat lát el elsősorban. Ide lehet továbbá elhelyezni olyan programokat, amelyeket többen is használhatnak egy időben. Tehát nem kell annyi példányt megvenni bonyolult, és nagyon drága szoftverrendszerből, ahányan használják ezt, hanem elegendő egyet venni. Amely a szerveren lesz megtalálható, majd egy viszonylag egyszerű kliens programmal el lehet érni ezt a drága és bonyolult programot. Tipikus példa erre a kliens szerver felépítésre a webkiszolgálók-böngésző programok párosa. Hiszen amikor egy weboldalt böngészünk a honlap gyakorlatilag a távolban lévő kiszolgálón helyezkedik el, és amikor egy böngészőben megjelenítjük a honlap tartalmát, csak azok a részek kerülnek feldolgozásra a felhasználó oldalán amelyek feltétlenül szükségesek. Azok a számítógépek, amelyek a központi szerverrel kommunikálnak, és használják annak erőforrásait , azaz adatokat olvasnak be, küldenek ki kliens számítógépeknek nevezzük. Azok a programok, amelyek a szerver programok adatait használják és kommunikálnak vele kliens programoknak nevezzük.

A hálózatok kiterjedtség szerint megkülönböztethetünk globális hálózatokat (WAN wide area network), ilyen az Internet is. Ebben az esetben a Föld bármely pontján található eszközzel lehet kommunikálni, amely része a hálózatnak. Bármikor elérhetjük amerikai rokonunkat, tudunk elektronikus levelet küldeni, vagy akár beszélgetni is.

Az otthoni hálózatok a LAN (Local Area Network) kategóriájú hálózatok közé soroljuk, azaz ezek a helyi hálózatok, amelyek épületekben, tantermekben, irodákban találhatók meg. Természetesen ezek a hálózatok is csatlakozhatnak nagyobb hálózatokhoz, így az Internethez is.

Létezik egy köztes méretű struktúra is, az úgynevezett városi hálózat, vagy más néven MAN metropolitan area network. Ilyenek lehetnek a vállalatoknál található belső hálózatok, vagy a városi kábeltelevíziós rendszerek is.

Számunkra fontosabb, hogy milyen jellegű kiépítettségű hálózatot használjunk otthon. Abból indulunk ki, hogy amikor egy Internet szolgáltatóval (ISP) szerződést kötünk, akkor kapunk egy hálózati csatlakozási pontot. Ezt az Internet elérést kellene valamilyen módon szétosztani, úgy, hogy mindenki (a hálózat használói, kliensek) egyformán részesülhessen a net áldásaiból. Ennek megfelelően a leglogikusabb kialakítás, ha ezt a bejövő hálózatot csillag alakban sugarasan osztjuk szét, így mindenki azonos módon hozzájuthat a szolgáltatáshoz. Ebből következik, hogy a központba bejövő szolgáltatást egy eszköz segítségével, minden egyes számítógéphez vezetéken keresztül, vagy rádióhullámok útján juttatjuk el.

Milyen előnyei vannak ennek a kialakításnak? Mivel mindenkihez külön-külön jut el a szolgáltatás, azt mondhatjuk, hogy a hozzáférés független a másik klienstől, azaz annak nincsen semmilyen ráhatása a mi kapcsolatunkra. Ezért a csillag topológiájú hálózat nagyon stabil, megbízható működésű, hiszen az egyes hálózat összetevők meghibásodása nincsen ráhatással a hálózat többi elemének működésére. Létezik (létezett) az úgynevezett sínes tipológiájú hálózat, ahol a kliens számítógépek egy hálózati koaxiális vezetékre voltak felfűzve. Ha akár az egyik kliensnél megszakadt a hálózati összeköttetés, gyakorlatilag a teljes hálózat megbénult.- Iskolákban az ilyen hálózatok annakidején gyakorlatilag sohasem működtek

Másik előnye, a viszonylagos gyorsasága a hálózatnak, hiszen a kliensek közvetlenül csatlakoznak a központi elosztó egységhez. További előnye ennek a kiépítésnek, hogy nagyon könnyű az árnyalt hálózati forgalom menedzsment megvalósítása. Akár személyre szabott hálózati beállításokat is meg lehet megvalósítani, amellyel komoly hálózati kommunikációszabályozást érhetünk el. Persze e beállításokra nagyobb kiterjedésű LAN-ok esetén lehet szükség és amely komoly rendszer adminisztrálási feladat is egyben.

Természetesen, mint mindennek, a csillag topológiájú hálózatnak is vannak hátrányai. Ezek a hátrányok annyira elenyészők, hogy gyakorlatilag a helyi hálózatoknál a csillagtopológiájú hálózatok egyeduralkodók. Azért érdemes néhány mondatban kitérni ezekre is. Talán a legfontosabb hátrány, hogy kicsit át kell gondolni, hogy hány eszközt szeretnénk hálózatba kapcsolni. Azért fontos ez, mert a központi elosztó (router, hub, switch) egység kapacitása véges. A hálózat felépítése miatt ide fut be minden adat, minden vezeték, itt található a vezeték-nélküli (wireless, wifi) adóvevő egység. Tehát ha a jövőben szeretnénk egyéb eszközöket is rácsatlakoztatni a hálózatunkra, akkor kell, hogy legyen olyan szabad csatlakozó hely, amelyre ezt meg is lehet tenni. Pl. ha van egy, un. négy portos routerünk (olyan eszköz, amelynek négy csatlakozó helye van, azaz négy eszközt lehet a hálózati kommunikációba bevonni), amely lehet akár vezeték-nélküli (wifi) is. Van a családban két asztali pc, -egy a szülőknek, egy a gyerekeknek, van egy notebook amelyet dolgozni, hordunk. Máris három eszköz, amelyet a hálózatra csatlakoztathatunk. Máris egyetlen szabad hely maradt a csatalakozásra. Hová tesszük akkor a PDA-t a Mobil telefont, a nyomtatót, a digitális fotókeretet, a külső winchestert, az egyéb kütyüket, amelyet még a jövőben kitalálnak, és a mindennapi élet részévé válik. Természetesen ebben az esetben is több lehetőség kínálkozik a csillaghálózatok bővítésére, de nem árt ezt a problémát is figyelembe venni, mert komoly pénzeket spórolhatunk az átgondolt kezdeti lépésekkel.