Vektorgrafika
Vektorgrafikus képek feldolgozása során nem képpontokat dolgozunk fel, hanem az alakzatok koordinátáit. Minden egyes megjelenített pontot a pont helyvektora írja le. Minden alakzat megjelenítése valamilyen matematikai transzformáció leképezésének eredményeként jön létre. A vektorgrafika a két dimenziós és három dimenziós tárgyak megjelenítésére nem a tárgyak képpontokkal jellemzett adatait tárolja, hanem annak matematikai és strukturális adatait. Ezen oknál fogva elengedhetetlen hogy a vektorgrafikus rendszerek nagy teljesítményű adatkezelő rendszerekkel rendelkezzenek. A vektorgrafikus objektumok mint informatikai szempontból definiált objektumok tulajdonságokkal rendelkeznek. Grafikus tulajdonságokat rendelhetünk ezen objektumokhoz. Ezek a tulajdonságok a következők lehetnek: szín, vonalstílus, textúrák, szövegek. Természetesen ezek a tulajdonságok is letárolódnak a grafikai objektumokat tároló adatbázisban. Nagyon fontos szerepet játszanak a vektorgrafika fogalomkörében a primitívek. A primitívek olyan alakzatok, amelyek egyszerűbb alakzatokból nem állíthatók elő, azaz atomi alakzatoknak tekinthetők. A vektorgrafikai rendszer ezen primitívekből , mint építőkövekből állítja össze a komplexebb grafikai objektumokat. Két dimenziós esetben ilyen primitívek, a szakasz a kör, a téglalap és a sokszög. Három dimenziós primitívek: hasáb, gömb, gúla, henger, kúp, tórusz.
