Tartalom
- Bevezetés
- Alapfogalmak
- Adatmodellek
- Anomáliák az adatbázisban
- Normálformák
- Adatbázisok tervezése
- Esettanulmány integritás
Az adatkezelő rendszerek funkciói
Az adatbázisok önmagukban vajmi keveset érnek, ha nem tudjuk belőlük kinyerni az információt, illetve nem tudunk felírni beléjük semmit. Egy szóval, ha nem tudjuk elérni az adatbázist. Ezért szükség van az adatbázist kezelő rendszerekre is. Az adatbázis amely igen nagy mennyiségű adatokat is tartalmazhat hosszú éveken, vagy akár évtizedeken keresztül állandó szerkezetében változatlanul áll a felhasználók rendelkezésére. Gondoljunk csak arra, hogy egy adatbázist kialakítottak már a hatvanas években, és banki ügyfeleket tart nyilván. Hány ügyfél mekkora mennyiségű adata áll rendelkezésre már a idestova negyven éve. Mi lenne, ha egy ügyfél aki nyugdíjra gyűjt, azt látná, hogy mivel megsemmisült az adatbázisa nem kapja meg a nyugdíját. Ez természetesen már csak adatbiztonsági okok miatt sem valószínű, de ha havonta kidobnák az adatbázist (átkonvertálnák, újabb rendszerré), mert új informatikai rendszert vezetnek be, ahogyan fejlődik az informatika, komoly veszélynek tennék ki az adatbázisokat, illetve az ügyfelek adatait. Bizonyára emlékeznek a kétezredik év problémájára. Ez a jelenség abból eredt, hogy a hatvanas, hetvenes években helytakarékosságból az évszámokat tartalmazó adatmezőkben csak két karaktert szerepeltettek (99 után 00 következett). Talán nem gondoltak arra, hogy ezek a rendszerek változatlan formában évtizedekig fennmaradnak valószínűbb, hogy számítottak a kor tervezői rá, hogy 30 évvel később úgyis megoldják ezt a gondot- . Tehát léteznek az akkori kor adatbázisai és a mai technikával kell bennük kutatni. Azóta eltelt 40 év, fellőtték a Holdra az Apollo űrhajót és lezajlott, vagy ma is zajlik egy informatikai forradalom. Amennyiben az adatbázisokat beépítenék az őket kezelő rendszerekbe nem lehetne hosszútávon használni, korszerű alkalmazásokkal dolgozni rajtuk. Kijelenthetjük, hogy az adatkezelő rendszereknek függetleneknek kell lenni az adatbázisoktól. Tehát egy adatbázist több adatkezelő rendszer menedzselhet. A legalapvetőbb műveletek, amelyeket e rendszereknek el kell látni az adatbázisok adattartalmának módosítását teszik lehetővé. Ezek a funkciók a következők: -Az adatok felvitele adatbázisba, azaz az adatok létrehozása. -Az adatok módosításának lehetősége. -Adatok törlése a rendszerből. Ezek a műveletek az adatok karbantartását teszik lehetővé. Létezik egy olyan funkció, amely kiemelt fontossággal bír minden adatkezelő rendszernél, ez pedig az információ kinyerését lehetővé tevő elem. Más néven a lekérdezést megvalósító rendszerösszetevő. A lekérdezések nem módosítják az adattartalmat, csupán információt szolgáltatnak, mégpedig olyan formában, hogy az a felhasználó számára a legmegfelelőbb alakú legyen. Számos kiegészítő funkciója is van az adatkezelő rendszereknek, amely nagymértékben függenek a rendszer összetettségétől a felhasználók követelményeitől és a felhasználás körülményeitől. Néhány adatkezelő funkció : Integritás megőrzésére szolgáló összetevő, Adatbiztonsági modul, Naplózás funkció, Fejlesztői környezet, Illetékesség vizsgálati modul, Szinkronizációs modul stb.. Minden adatkezelő rendszernek gondoskodnia kell az adatok fizikai tárolásáról. Amely az adathordozón fájlszerkezetben történik. Az adatok fizikai eltárolását az operációs rendszerrel együttműködve kell megvalósítani. A fájlkezelő rendszerre épülhet a törzsadatok karbantartását, valamint a hagyományos adatkezelési funkciókat megvalósító összetevő, illetve a lekérdezéseket kezelő modul. A járulékos funkciókat összefogva egy interfész felületen csatlakozik a rendszer vagy egy alkalmazáshoz, vagy pedig egy keretrendszerhez, amelyet kívülről a felhasználók érhetnek el egy felületen keresztül. Látható, hogy az adatkezelő rendszerek jól definiált összetevőket tartalmaznak, amelyek elősegítik mind a felhasználók mind pedig a külső alkalmazások a hatékony adatbázis kezelését.