Tartalom
- Bevezetés
- Adatbázis-kezelő rendszerek funkciói
- Adatmodellek
- Anomáliák az adatbázisban
- Normálformák
- Adatbázisok tervezése
- Esettanulmány
Alapfogalmak
Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azokkal az alapfogalmakkal, amelyeket az adatbázis-kezelés tárgykörében nagyon gyakran, és széles körben használunk Az adat és információ fogalma: Mi az adat? Adatokkal tudunk ábrázolni szinte mindent. Meg tudjuk mondani, hogy egy ember 180 cm magas, 80 kg, a vezetékneve Kiss, a keresztneve, Lipót, meg tudjuk mondani a családi állapotát. Ha ezeket a jellemzőket megadjuk, könnyen be tudunk azonosítani egy konkrét személyt. Ha azt mondjuk, hogy egy ház Budapesten a III. kerületben a Nyírfa utcában van és 150 négyzetméter alapterületű, ezen ismeretek birtokában is be tudjuk a konkrét épületet azonosítani. Ha egy galaxisról azt mondjuk, hogy KB1534 sorszámmal van ellátva, azon adatok is egy konkrét galaxist jelölnek meg. Összességében azt mondhatjuk, hogy adatokkal a világ dolgait le tudjuk írni. Az adatok lehetnek numerikus illetve alfanumerikus értékek. Az adatok a dolgok valamilyen ismérvét adják, amelyekkel ábrázoljuk, leírjuk a körülöttünk lévő világot. Az adat tehát valamilyen értelmezhető ismeretet ad számunkra.
Információ
Mi is az információ tulajdonképpen? Amikor informálunk valakit, akkor tulajdonképpen át adjuk neki tudásunkat egy bizonyos dologról. Az a személy, aki értesült a mi tudásunkról az korábban nem rendelkezett ezen ismeretekkel, tehát a fogadó személynek ez a tudás ÚJ. Ezáltal emberünk új ismeretekkel fog rendelkezni. Elmondhatjuk, hogy minden ismeret, amely a fogadó számára új, az információ. Ebből következik az a kis mondás, a ma híre a holnap történelme. Azaz ami ma még információ volt az holnapra már adattá konvertálódik. Az adat és az információ között az a kapcsolat, hogy az adat, amely a dolgokat leírja és jellemzi, ha számunkra új ismeretet jelent, akkor információvá alakul. Az, az ismeret, amely korábban már tudomásunkra jutott semmiképpen sem lehet információ, csupán adat. Meg kell említeni, hogy az információnak van egy nagyon lényeges tulajdonsága, mégpedig az, hogy csökkenti a bizonytalanságot. Amennyiben egy dologról nincsen tudomásunk, azaz hiányzik ismeretünk (jó példa a manapság nagyon népszerű póker kártyajáték), döntéseink meghozatalában csak találgathatunk, amint új ismeret álla a rendelkezésünkre, azaz információt kapunk, a döntéseink egyre helyesebbek lesznek, azaz a bizonytalanság csökken.Adatbázis
Amikor arra gondolunk, hogy adatbázis, azonnal nagy teljesítményű számítógépek számítógépes rendszerek jelennek meg lelki szemeink előtt. Igazunk is van, amikor a nagy testvér játékszerei jutnak az eszünkbe. Már e számítógépek előtt is léteztek adatbázisok. Ha csak a régi kórházi kartotékokra is gondolunk, vagy a könyvtári karton és olvasójegyekre. A számítógépek csupán a legalkalmasabb eszközök, amelyek segítségével ezeket a rendszereket könnyen eltárolhatóvá és feldolgozhatóvá tették. Akkor mik is az adatbázisok tulajdonképpen? Ha megnézzük ezeket a szerkezeteket, az látszik, hogy nagy mennyiségű adatokat tárolnak bennük. Máris követelményként merül fel, hogy minél több adatot el lehessen tárolni. A másik követelmény, ha már eltároltuk az adatokat, valamilyen módon vissza is tudjuk nyerni. Ráadásul olyan módon, hogy számunkra az adatok valamilyen információt is szolgáltassanak. Nem utolsó sorban, mindezeket a tevékenységeket minél gyorsabban tegyék. A követelményeket akkor tudják az adatbázisok kielégíteni, ha az adatok, valamilyen rendszerben (szerkezetben) vannak eltárolva. Ez a szerkezet azért van, hogy az adatbázisokkal szemben állított követelményeknek minél teljesebb mértékben megfeleljen, azaz minél gyorsabban tudjuk az adatainkat kikeresni, minél egyszerűbben tudjunk hozzájutni a szükséges információhoz. Felmerül a kérdés, hogy mi a fontosabb az adat, vagy az, hogy milyen struktúrában tároljuk el őket. Ez nézőpont kérdése. Nyilván, az adatok a felhasználó számára fontosabbak, hiszen neki az kell, hogy információt szolgáltasson. Az adatbázis tervezőjének viszont a szerkezet a fontos, mert ő pedig alapesetben nem dolgozik az adatokkal. Ennek a kettősségnek is meg kell felelnie az adatbázisnak. Az adatbázis szerkezete és az adatbázis tartalma ezért elkülönül egymástól és két külön részt alkot. A szerkezetet leíró rendszert metaadatbázisnak nevezzük. Ebben olyan adatok vannak, amelyek az adatbázis felépítését írják le. Az adatbázis másik összetevője tehát az adatok összessége. Meg kell jegyezni azonban, hogy az adatok az időben változnak. Az adatbázis adattartalma folyamatosan változik, ez az adatbázis dinamizmusa. A szerkezet viszont akár hosszú éveken, évtizedeken keresztül is állandó marad. Egy jól megtervezett adatbázis szerkezet sok-sok éven keresztül hűen szolgálja a rá gondosan vigyázó felhasználókat.